Leírás
A Santa Maria in Provenzano-bazilika a provenzanói Madonna szentélye Sienában, és a neve összefonódott a Palióval: minden év július 2-án az ő tiszteletére rendezik meg a versenyt. A tridenti zsinat után épült, manierista stílusú templom hatalmas kupolával és travertínó homlokzattal.
A templom szíve a provenzanói Madonna képmása, egy tizenötödik századi terrakotta mellszobor. Magasan a főoltár fölött áll, ezüst angyalok dicsfénye övezi, lábánál pedig Sziénai Szent Katalin és Szent Bernardin ezüst szobra látható.
Az oltár fölött, az apszisban egy aranyhímzésű vörös bársonyfüggöny díszeleg VII. Sándor pápa címerével, aki a szienai pápák közül az utolsó volt. Két oldalán még két hasonló függöny lóg, püspökök ajándékai 1683-ból és 1690-ből.
Emeld följebb a tekintetedet a kupolára is: a csegelyekben freskók ábrázolják Siena négy védőszentjét: Ansanust, Savinust, Viktort és Crescentiust. Alattuk a színes márvány padló közepén III. Cosimo nagyherceg és Orléans-i Margit Lujza címere látható, körülötte a régi Sienai Köztársaság püspöki városainak címereivel.
Az oldaloltárok festményei között található Rutilio Manetti Szent Cerbonius miséje című műve, a jobb oldali első oltárnál. A hajóban két zászlót is kiállítottak: az egyiket a szienai lovag, Paolo Amerighi zsákmányolta a törököktől az 1683-as bécsi csatában.
Minden 1552-ben kezdődött. Egy spanyol puskás, talán hencegésből, rálőtt egy terrakotta Madonnára, amely a városnegyed egyik házának falába volt beépítve. A karjai darabokra törtek, a mellszobor viszont épen maradt. A népi hagyomány szerint a képmást Sziénai Szent Katalin helyezte oda.
Az emberek először a sérelem jóvátételéül kezdték tisztelni, majd a neki tulajdonított csodák miatt, amelyeket 1594-ben, a „csodák évében” ismertek el. VIII. Kelemen pápa és a város elöljáróinak jóváhagyásával úgy döntöttek, hogy szentélyt építenek neki: az alapokat 1595. október 24-én rakták le.
A tervezéssel I. Ferdinánd de' Medici nagyherceg Damiano Schifardinit, a firenzei karthauzi kolostor szerzetesét bízta meg, a munkálatokat azonban Flaminio Del Turco felügyelte. A templomot 1611-ben nyitották meg, és október 23-án a Madonna körmenettel, a város minden utcáján áthaladva vonult be az új szentélybe.
1656 óta a provenzanói Madonna mindig szerepel a drappellonén, azon a zászlón, amelyért a contrade versengenek. A drappellonét július 1-jén ünnepi menetben ide hozzák, a Palio estéjén pedig a győztes contrada eljön hálát adni, és elénekli a Te Deumát.
A templom szíve a provenzanói Madonna képmása, egy tizenötödik századi terrakotta mellszobor. Magasan a főoltár fölött áll, ezüst angyalok dicsfénye övezi, lábánál pedig Sziénai Szent Katalin és Szent Bernardin ezüst szobra látható.
Az oltár fölött, az apszisban egy aranyhímzésű vörös bársonyfüggöny díszeleg VII. Sándor pápa címerével, aki a szienai pápák közül az utolsó volt. Két oldalán még két hasonló függöny lóg, püspökök ajándékai 1683-ból és 1690-ből.
Emeld följebb a tekintetedet a kupolára is: a csegelyekben freskók ábrázolják Siena négy védőszentjét: Ansanust, Savinust, Viktort és Crescentiust. Alattuk a színes márvány padló közepén III. Cosimo nagyherceg és Orléans-i Margit Lujza címere látható, körülötte a régi Sienai Köztársaság püspöki városainak címereivel.
Az oldaloltárok festményei között található Rutilio Manetti Szent Cerbonius miséje című műve, a jobb oldali első oltárnál. A hajóban két zászlót is kiállítottak: az egyiket a szienai lovag, Paolo Amerighi zsákmányolta a törököktől az 1683-as bécsi csatában.
Minden 1552-ben kezdődött. Egy spanyol puskás, talán hencegésből, rálőtt egy terrakotta Madonnára, amely a városnegyed egyik házának falába volt beépítve. A karjai darabokra törtek, a mellszobor viszont épen maradt. A népi hagyomány szerint a képmást Sziénai Szent Katalin helyezte oda.
Az emberek először a sérelem jóvátételéül kezdték tisztelni, majd a neki tulajdonított csodák miatt, amelyeket 1594-ben, a „csodák évében” ismertek el. VIII. Kelemen pápa és a város elöljáróinak jóváhagyásával úgy döntöttek, hogy szentélyt építenek neki: az alapokat 1595. október 24-én rakták le.
A tervezéssel I. Ferdinánd de' Medici nagyherceg Damiano Schifardinit, a firenzei karthauzi kolostor szerzetesét bízta meg, a munkálatokat azonban Flaminio Del Turco felügyelte. A templomot 1611-ben nyitották meg, és október 23-án a Madonna körmenettel, a város minden utcáján áthaladva vonult be az új szentélybe.
1656 óta a provenzanói Madonna mindig szerepel a drappellonén, azon a zászlón, amelyért a contrade versengenek. A drappellonét július 1-jén ünnepi menetben ide hozzák, a Palio estéjén pedig a győztes contrada eljön hálát adni, és elénekli a Te Deumát.