Leírás
A Szent Bernardin-oratórium a sienai Piazza San Francescón áll: kicsi téglaépület, két egymás feletti, freskókkal díszített teremmel.
Mellette, a szomszédos termekben található az Egyházmegyei Szakrális Művészeti Múzeum. A kettőt érdemes együtt megnézni: megéri a megállást a XVI. századi freskók és néhány a legrégebbi sienai ikonok közül.
Itt prédikált a tömegeknek a sienai születésű Bernardin testvér, ahogy erre Sano di Pietro egyik festménye is emlékeztet, amely a Museo dell'Opera del Duomóban látható. Amikor 1450-ben szentté avatták, a helyi egyházi közösség felvette a nevét, és a XV. század második felében úgy döntött, hogy oratóriumot építtet neki.
Kívül egyszerű téglahomlokzat áll, travertin kapuval, amelyen az 1574-es évszám olvasható, fent pedig a szent által kedvelt sugárkoszorús korong Krisztus monogramjával. Bent az emeleti rész, a régebbi, a meglepetés: kazettás mennyezet kerub-fejekkel, és stukkós falburkolat fából.
A pillérek között húzódik a Szűz Mária életét bemutató ciklus, amelyet 1518 és 1532 között három nagy sienai művész festett: il Sodoma, Girolamo del Pacchia és Beccafumi.
A jeleneteken jól kivehető Michelangelo és Raffaello római műveinek hatása, a Sixtus-kápolna mennyezetéé és a vatikáni Stanzéké.
Az oltár két oldalán egy kis tábla áll a monogrammal, amelyről a hagyomány szerint a szent birtokolta, valamint egy XIII. századi bizánci ikon a Szűzanyával és a gyermek Jézussal. Az alsó szinten a boltozaton a Madonna látható, ahogy Szent Bernardinnal és Sienai Szent Katalinnal együtt oltalmazza Sienát.
Az Egyházmegyei Múzeum áttekintést nyújt a sienai művészetről a XIII. és a XVIII. század között.
Az első teremben látható a tressai Madonna, a sienai festészet legrégebbi ikonja 1235 körüli időből, valamint Ambrogio Lorenzetti híres Tejet adó Madonnája. A régi sekrestyében néhány Szent Bernardinhoz tartozó tárgyat is őriznek.
Mellette, a szomszédos termekben található az Egyházmegyei Szakrális Művészeti Múzeum. A kettőt érdemes együtt megnézni: megéri a megállást a XVI. századi freskók és néhány a legrégebbi sienai ikonok közül.
Itt prédikált a tömegeknek a sienai születésű Bernardin testvér, ahogy erre Sano di Pietro egyik festménye is emlékeztet, amely a Museo dell'Opera del Duomóban látható. Amikor 1450-ben szentté avatták, a helyi egyházi közösség felvette a nevét, és a XV. század második felében úgy döntött, hogy oratóriumot építtet neki.
Kívül egyszerű téglahomlokzat áll, travertin kapuval, amelyen az 1574-es évszám olvasható, fent pedig a szent által kedvelt sugárkoszorús korong Krisztus monogramjával. Bent az emeleti rész, a régebbi, a meglepetés: kazettás mennyezet kerub-fejekkel, és stukkós falburkolat fából.
A pillérek között húzódik a Szűz Mária életét bemutató ciklus, amelyet 1518 és 1532 között három nagy sienai művész festett: il Sodoma, Girolamo del Pacchia és Beccafumi.
A jeleneteken jól kivehető Michelangelo és Raffaello római műveinek hatása, a Sixtus-kápolna mennyezetéé és a vatikáni Stanzéké.
Az oltár két oldalán egy kis tábla áll a monogrammal, amelyről a hagyomány szerint a szent birtokolta, valamint egy XIII. századi bizánci ikon a Szűzanyával és a gyermek Jézussal. Az alsó szinten a boltozaton a Madonna látható, ahogy Szent Bernardinnal és Sienai Szent Katalinnal együtt oltalmazza Sienát.
Az Egyházmegyei Múzeum áttekintést nyújt a sienai művészetről a XIII. és a XVIII. század között.
Az első teremben látható a tressai Madonna, a sienai festészet legrégebbi ikonja 1235 körüli időből, valamint Ambrogio Lorenzetti híres Tejet adó Madonnája. A régi sekrestyében néhány Szent Bernardinhoz tartozó tárgyat is őriznek.