Leírás
A Chigi-Saracini-palota Siena egyik legelőkelőbb nemesi palotája a Via di Cittàn, gótikus homlokzata követi az utca ívét. Bent a legmagasabb szinten oktatják a zenét, és a 13. századtól a 20. századig terjedő sienai műgyűjteményt őriznek.
Az Accademia Musicale Chigiana 1932 óta működik itt, Guido Chigi Saracini gróf kezdeményezésére: 1958 óta alapítvány, és magas szintű zenei továbbképző iskola. Az 1922-es Salone dei Concerti (koncertterem) visszafogott, 18. századi hangulatú, boltozatát Arturo Viligiardi freskója díszíti.
A Chigi-Saracini-képtár jelentős sienai műveket gyűjt össze: a Tressai Mester egy Madonnáját, a Háromkirályok imádását és Sassetta festett keresztjének töredékeit, Sano di Pietro egy poliptichonját, Sodoma és iskolája táblaképeit, valamint Beccafumi Szent Katalin misztikus eljegyzését.
A szobrok között látható Gian Lorenzo Bernini Szent Jeromos-szobrának terrakotta vázlata, amely a dómban álló Cappella del Voto számára készült. A nem sienai művek közül kiemelkedik egy botticellis iskolájú tondo és Salvator Rosa két önarcképe.
Az előcsarnokban áll III. Gyula pápa szobra Fulvio Signorini alkotása (1609); az udvar egyik oldalán árkádsor fut, boltozatait Giorgio di Giovanni groteszk díszítései ékesítik. A külső loggián raffaellói stílusú díszítések maradtak fenn.
A palotának hosszú családtörténete van. A 12. századi legrégebbi magja a Marescotti családé volt, amely gibellin család, ezért Marescotti-palotának is nevezik. A szomszédos házak beolvasztásával már a 14. század első felében elérte mai méretét.
A 13–14. század folyamán itt ülésezett a Köztársaság Reggitori tanácsa is. A 16. században a Piccolomini del Mandolo család vásárolta meg, és reneszánsz külsőt adott neki.
1770 után a Saracini család meghosszabbította a homlokzatot: háromíves ablakokat építettek hozzá egészen a Vicolo di Toneig, gondosan megőrizve a 14. századi stílust.
1877-ben Alessandro Saracini végrendelete értelmében a palota Fabio Chigire szállt, aki felvette a Chigi Saracini nevet, és unokaöccsére, Guidóra hagyta. A család 1965-ig lakott itt.
Az Accademia Musicale Chigiana 1932 óta működik itt, Guido Chigi Saracini gróf kezdeményezésére: 1958 óta alapítvány, és magas szintű zenei továbbképző iskola. Az 1922-es Salone dei Concerti (koncertterem) visszafogott, 18. századi hangulatú, boltozatát Arturo Viligiardi freskója díszíti.
A Chigi-Saracini-képtár jelentős sienai műveket gyűjt össze: a Tressai Mester egy Madonnáját, a Háromkirályok imádását és Sassetta festett keresztjének töredékeit, Sano di Pietro egy poliptichonját, Sodoma és iskolája táblaképeit, valamint Beccafumi Szent Katalin misztikus eljegyzését.
A szobrok között látható Gian Lorenzo Bernini Szent Jeromos-szobrának terrakotta vázlata, amely a dómban álló Cappella del Voto számára készült. A nem sienai művek közül kiemelkedik egy botticellis iskolájú tondo és Salvator Rosa két önarcképe.
Az előcsarnokban áll III. Gyula pápa szobra Fulvio Signorini alkotása (1609); az udvar egyik oldalán árkádsor fut, boltozatait Giorgio di Giovanni groteszk díszítései ékesítik. A külső loggián raffaellói stílusú díszítések maradtak fenn.
A palotának hosszú családtörténete van. A 12. századi legrégebbi magja a Marescotti családé volt, amely gibellin család, ezért Marescotti-palotának is nevezik. A szomszédos házak beolvasztásával már a 14. század első felében elérte mai méretét.
A 13–14. század folyamán itt ülésezett a Köztársaság Reggitori tanácsa is. A 16. században a Piccolomini del Mandolo család vásárolta meg, és reneszánsz külsőt adott neki.
1770 után a Saracini család meghosszabbította a homlokzatot: háromíves ablakokat építettek hozzá egészen a Vicolo di Toneig, gondosan megőrizve a 14. századi stílust.
1877-ben Alessandro Saracini végrendelete értelmében a palota Fabio Chigire szállt, aki felvette a Chigi Saracini nevet, és unokaöccsére, Guidóra hagyta. A család 1965-ig lakott itt.