Leírás
A Duomo tér Siena Santa Maria-dombján fekvő tér, amelyre a dóm homlokzata, a régi Santa Maria della Scala kórház és az érseki palota néz.
„L” alakú, a székesegyháztól jobbra pedig abba a nagy térbe nyúlik át, amelyet az Új Dóm számára szántak.
A tér a fényre épült. A nap a nap nagy részében megvilágítja a dóm homlokzatát, mert a környező épületek – közel állnak, mégis gondosan kiszámított távolságban – nem vetnek rá árnyékot.
Az alsó részt Giovanni Pisano készítette 1285 és 1296 között, a felsőt Camaino di Crescentino, 1317-ben fejezte be.
A tér csak évszázadok alatt nyerte el mai formáját.
A székesegyházat talán a 7. században helyezték ide; a 11. századtól, a dómmal együtt kezdett kialakulni a tér alakja, amely csak a 17. században vált szinte véglegessé, amikor lebontották a régi püspöki palotát, és szabaddá tették a templom jobb oldalát.
A lépcső két oldalán oszlopokon egy-egy farkas áll az ikrekkel: ezek másolatok, mert az eredetiket, Giovanni Pisano és Urbano da Cortona alkotásait, a Museo dell'Opera őrzi biztonságban. Másolatok a bejáratok előtti márvány berakások is 1450-ből, és Donatello dombormű a Porta del Perdonón.
A székesegyházzal szemben, a túloldalon áll a Santa Maria della Scala, a régi kórház, amely éppen ezekről a lépcsőfokokról kapta a nevét.
Északon található az érseki palota, amelynek 18. századi homlokzata a 14. századi sienai gótika stílusába olvad. A fekete-fehér csíkos harangtorony magába foglalta a régi Bisdomini-torony egy részét.
A dómtól jobbra nyílik a Jacopo della Quercia tér, ahová a 14. századi székesegyháznak kellett volna épülnie. Megmaradt belőle az első hajó, amelyben a Museo dell'Opera del Duomo működik, valamint a „Facciatone”. Erre a térre néz a Palazzo Reale is, Buontalenti műve, amelyet a Medici-kormányzónak építettek.
„L” alakú, a székesegyháztól jobbra pedig abba a nagy térbe nyúlik át, amelyet az Új Dóm számára szántak.
A tér a fényre épült. A nap a nap nagy részében megvilágítja a dóm homlokzatát, mert a környező épületek – közel állnak, mégis gondosan kiszámított távolságban – nem vetnek rá árnyékot.
Az alsó részt Giovanni Pisano készítette 1285 és 1296 között, a felsőt Camaino di Crescentino, 1317-ben fejezte be.
A tér csak évszázadok alatt nyerte el mai formáját.
A székesegyházat talán a 7. században helyezték ide; a 11. századtól, a dómmal együtt kezdett kialakulni a tér alakja, amely csak a 17. században vált szinte véglegessé, amikor lebontották a régi püspöki palotát, és szabaddá tették a templom jobb oldalát.
A lépcső két oldalán oszlopokon egy-egy farkas áll az ikrekkel: ezek másolatok, mert az eredetiket, Giovanni Pisano és Urbano da Cortona alkotásait, a Museo dell'Opera őrzi biztonságban. Másolatok a bejáratok előtti márvány berakások is 1450-ből, és Donatello dombormű a Porta del Perdonón.
A székesegyházzal szemben, a túloldalon áll a Santa Maria della Scala, a régi kórház, amely éppen ezekről a lépcsőfokokról kapta a nevét.
Északon található az érseki palota, amelynek 18. századi homlokzata a 14. századi sienai gótika stílusába olvad. A fekete-fehér csíkos harangtorony magába foglalta a régi Bisdomini-torony egy részét.
A dómtól jobbra nyílik a Jacopo della Quercia tér, ahová a 14. századi székesegyháznak kellett volna épülnie. Megmaradt belőle az első hajó, amelyben a Museo dell'Opera del Duomo működik, valamint a „Facciatone”. Erre a térre néz a Palazzo Reale is, Buontalenti műve, amelyet a Medici-kormányzónak építettek.